Kiégés, motiválatlanság

A kiégés egy fáradt, hitevesztett állapot, amelyben az egyén feladja minden vágyát, elképzeléseit, úgy érzi nem képes a megvalósításra.

A kiégésnek lehetnek belső, a személyiségből fakadó okai, valamint külső okai is. Ha valaki állandóan magasra teszi magának a mércét, vagy gyenge önbizalommal rendelkezik, a sikertelenségből fakadóan könnyen kiéghet.
Egyre többször kell tapasztalnunk, hogy reggel fáradtan ébredünk. A kialvatlanság, a mindennapi megélhetési gondok komoly erőfeszítéseket jelentenek nap, mint nap. Amíg megy a ” szekér” észre sem vesszük, hogy milyen problémák is vannak körülöttünk. Amikor azonban egyszerre veszítjük el állásunkat, megy szét kapcsoltunk vagy válunk hirtelen magányossá, az a picike kis remény is szertefoszlik, különösen, ha még a gyermekünk vagy mi magunk szembe kell nézzünk a gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel, amit a daganat vagy maradandó fizikai egészségkárosodás okoz. Ilyenkor csak kínlódásnak érezzük életünket. A megélhetéshez szükséges pénzösszeget sem tudjuk előteremteni, ezzel még jobban sárba tipródik önbecsülésünk. Aztán lassan hónapról- hónapra kezdjük feladni a reményt,  a hitet.
Gyakran megkérdezzük magunktól hol az igazság? Hol van ilyenkor Isten, Buddha vagy a Sors? Nem lehetek annyira rossz ember, hogy nap, mint nap a megélhetésért a saját vagy a gyermekem egészségért kell küzdenem, pedig azt látom, hogy a szomszéd vagy valamelyik ismerős pedig dőzsöl. Nem dolgozik, de van gyermeke és talált olyan ” balekot”, aki eltartja és küldi haza számára a pénzt. Nem kell dolgoznia, van ideje szépnek, csinosnak, frissnek és türelmesnek lenni és nem kell mindennapos küzdelmet folytatni az egészségért az élhetőbb életért. Én, aki már ledolgoztam több évet, nem kaptam sok pénzt és nem tart el senki. Hát hol az igazság? Hol van ilyenkor a sors segítsége? Hol az Isteni gondoskodás?”
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fogalmazódnak meg a megtört és sebzett lelkekben. Persze hogy sokan nem találnak kiutat és szép lassan, mint egy robot tengetik életüket, pedig minden rosszabb meg kell látni a kicsinyke jót is és meg kell ilyenkor érteni, hogy semmi sem történik ok nélkül.
Rá kell néznünk saját életünkre, meg kell vizsgálnunk mindennapi rutinjainkat, és meg kell találnunk azon területeket, ahol érdemes lehet új stílust vagy módszereket kipróbálnunk. Fel kell ismernünk, hogy tudunk-e megújulni. Változtassunk a hozzáállásunkon. Néha mindenkinek meg kell állnia és megfogalmazni, hogy miért teszi azt, amit, mi a motivációja és miért nem változtat.
Kellő tudatossággal új rendszert vihetünk az életünkbe, amely átlendít a kiégésen. Pl. igyekezzünk többet aludni (7-8 óra naponta, lehetőleg minél többször éjfél előtt, hogy az idegrendszer regenerálódni tudjon). Aki nem tud aludni, az sétáljon elalvás előtt egy jót vagy olvasson, de semmiképp se a TV előtt várja az álmát. A rendszeres sport is sokat segíthet. Fontos lenne önmagunkkal programot szervezni, kell idő saját magunkra (nyugodt óráinkban tudjuk megvizsgálni céljainkat és az oda vezető utat). Tudni kell nemet mondani, meg kell tanulni beosztani az időnket, hogy legyen idő a kikapcsolódásra, regenerálódásra. Nagyon fontos az egészséges és rendszeres táplálkozás, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása. És nem utolsó sorban az egyik legfontosabb, el kell kerülnünk a lehúzó, negatív embereket, akik puszta lényükkel generálják a problémákat.

„ Előre éljük, de visszafele értjük meg élet utunk történését” (C.G Jung)

KELL Alapítvány
Sátoraljaújhely, Pataki u. 37/a
Telefon: +36 (20) 434-6401, +36 (47) 321-643
E-mail: kosztyuadam@gmail.com
Honlap: www.2004kosztyuadam.hu

2013.07.01.

 

Powered by WordPress | Designed by: Email Search