A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket.

A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket.
Személyiségzavar esetén az élet szinte minden területén nehézségeket találunk, az ember számára gyakran hétköznapi helyzetek megoldása is problémát jelent, az állapot számtalan konfliktust hoz magával, összességében az egyén eltér a társadalmi, kulturális elvárásoktól. A személyiségzavar önmagában is diagnosztizálható, de gyakran társul depresszióval, szorongásos panaszokkal, pánik jellegű rohamokkal, kényszeres tünetekkel, szenvedélybetegségekkel.

A személyiségzavarok kialakulása több tényező eredménye, hátterében örökletes tényezők is szerepet játszhatnak. Jelentősen befolyásolhatják a személyiség alakulását konkrét testi betegségek, de áttételesen bármely hosszantartó, súlyos szervi betegségnek lehet a megváltozott életminőség kapcsán személyiséget torzító hatása. Érdemben befolyásolhatják az alkohol, drogok és bizonyos gyógyszerek tartós és/vagy túladagolt szedése is. Ezeken túl azonban a legnagyobb jelentősége a szocializációnak, a környezet hatásainak van. Ezen belül is kiemelendő a család szerepe, mely rendkívül meghatározó. A kora gyermekkori lelki fejlődés problémái, illetve a hibás tanulási folyamatok, a korai kötődés (ősbizalom) kialakulásának torzulásai, a rossz vagy hiányzó szülői minták, rossz probléma megoldási technikák, a korai élmények és azok feldolgozásának szerepe mind meghatározó lehet. Valamilyen súlyos veszteségélmény, gyerekkori pszichotrauma, bántalmazás vagy rossz életkörülmények ronthatják, gyorsíthatják a folyamatot. Szinte magától adódik az egyszerű következtetés: ha a szülőknek kevés az idejük a gyerekre, maguk is szorongással, állandó leterheltséggel, fáradtsággal küszködnek, érzelmileg kiegyensúlyozatlanok, problémás lesz a szülő-gyerek kapcsolat is, törés következhet be a gyerek lelki fejlődésében. A még formálódó gondolkodási, érzelmi, hangulati, indulati mintázatokban kóros elemek jelenhetnek meg, melyek így az egész további személyiségfejlődést hibás alapokra helyezhetik, megnehezítve, gyakran ellehetetlenítve az egészséges lelki működéseket.

A személyiségzavaros gyermekek, fiatalok egy részére az jellemző, hogy a környezet számára okoznak elsősorban gondot. Ők többnyire nem érzékelik, hogy másoknak fájdalmat, kárt okoznak, empátiás készségeik igen alacsonyak. Gyakran kerülnek szembe a törvénnyel, gyakoriak a konfliktusaik, iskolai és párkapcsolati problémáik. Önmaguk többnyire messze alulértékelik a problémáikat, rendre környezetüket okolják a történtek miatt.
A személyiségzavarban szenvedők lelki egyensúlya törékeny, bizonytalan. Jóval nehezebben viselik a stresszt, terhelést, a megrázkódtatásokat, mint egészséges társaik, nagyobb az esélyük mind testi, mind további lelki betegségek megjelenésére. Ördögi körben mozognak: állapotukat nem tekint(het)ik betegségnek, ez nem szándékos elhárítás, konfliktus- és problémamegoldó sémáik java részben mégsem egészségesek. Környezetükből mind nagyobb ellenérzést, viszolygást, idegenkedést, s ennek megfelelő reakciókat válthatnak ki. A kívülről őket érő ezen élmények tovább erősíthetik kóros mintázataikat, ezáltal még mélyebbre süppednek a személyiségzavar ingoványában. Nagyon fontos lenne szakember segítségét kérni, ha úgy érezzük, hogy kisgyerekünk viselkedésével valami gond van. Még akkor sem kellene ettől félni, ha az esetek jó részében be kell vallanunk magunknak, hogy a gyereknél jelentkező probléma leginkább saját szorongásaink, feszültségünk, lelki problémáink egyfajta tükre, ám ha a segítség a megfelelő időben elmarad, ez tönkreteheti az ő egész életét.

A személyiségzavarok kezelése nem könnyű feladat, mint ahogy igen összetett maga a probléma is. Fontos hangsúlyozni a gyermekkori megelőzés vagy a korai probléma felismerés szerepét, és a terápia időbeni elkezdésének jelentőségét.

A már kialakult személyiségzavarokban legjobb eredmény a kombinált, pszichoterápiás és modern gyógyszeres kezeléstől várható. Az utóbbi években megjelent gyógyszerek a különböző pszichoterápiás eljárásokkal ötvözve igen biztató eredményeket hoztak a kezelésben. A személyiségzavarok mind gyakoribb előfordulása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy ne vegyünk tudomást róluk. A megelőzésben és gyógyításban elért eredmények nemcsak az érintettek, hanem a velük kapcsolatban lévő, kerülő egészségesek számára is sok kellemetlenségtől, szenvedéstől való megmenekülést jelentenek.

KELL Alapítvány

Sátoraljaújhely, Pataki u. 37/a

Telefon: +36 (20) 434-6401, +36 (47) 321-643   E-mail: kosztyuadam@gmail.com

Honlap: www.2004kosztyuadam.hu